Így védd meg a hagyományos házasságot!

Vallási és a hagyományra hivatkozó érvek nélkül fogja pártját a férfi-női házasságnak három amerikai professzor; könyvük a házasság talán legkonzisztensebb védelme. Megközelítésük alapja, hogy nem a homoszexualitás ellen írni, hanem a hagyományos házasság mellett állnak ki.

Itthon még nem került a közéleti viták középpontjába az azonos neműek házassága, a Magyarország a világ azon, túlnyomó többséget kivető államai közé tartozik, amely elfogadja, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. 2009. július 1-jétől azonban nálunk is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot az azonos nemű párok. A liberális jogvédők pedig rendszerint arra hivatkoznak például az új alkotmány házasság-definíciója ellen, hogy az európai „jogfejlődési tendenciák” a melegházasság elfogadása felé mutatnak.

Így aztán talán a hazai érdeklődők számára is hasznos lehet Sherif Girgis, Ryan T. Anderson és Robert P. George rövid, alig több mint száz oldalas, szellősen szedett, könnyen olvasható kötete. Az azonos neműek házasságát ellenzők fejéhez ugyanis gyakran vágják hozzá, hogy „nincs helye vallásos érveknek ebben a vitában”. Függetlenül attól, hogy ez a tétel vitatható, hiszen miért ne lenne helye akár vallásos érveknek is, a kötet kifejezetten tartózkodik a vallásos, illetve (egy-két mondatot leszámítva) a hagyományra hivatkozó érvek citálásától.

Mindez összhangban van az Egyház azon meggyőződésével is, miszerint a férfi-női házasság elismerése, mint az egyetlen lehetséges házassági forma, egyáltalán nem igényel istenhitet, vallási meggyőződést, mivel az a természettörvény hatálya alá tartozik, azaz józan ésszel felismerhető igazság, ami emberi természetünkből adódik.

A szerzők a házasság három szemléletét különböztetik meg. Az első – hagyományos látásmód – szerint a házasság egy teljeskörű, mindenre kiterjedő szövetség (comprehensive union), amelyben a házasfelek testileg és lelkileg egyesülnek. Ez a kapcsolat a beleegyezéssel kezdődik és a szexuális kapcsolat bélyegzi meg. Ez a teljeskörű szövetség önmagában is értékes, ám ami miatt az államnak fontos, hogy jogilag elismerje, az a gyermekek jólétének a fontossága. A házasság ezen szemlélete a gyermekáldást helyezi a házasság középpontjába (conjugal view). A harmadik szemlélet viszont, amelyet a szerzők revizionistának neveznek, pusztán érzelmi kapcsolatnak tarja a házasságot.

A „teljeskörű szövetség”-et , amelynek lényege egymás kiegészítése, csak két különnemű ember tudja létrehozni. Az érzelmeket középpontba helyező nézet ugyan semmi olyan specifikusat nem mond, ami csak a homoszexuális párokra volna jellemző, hisz a különnemű házasfeleket is jellemzi az érzelmi kapcsolat, ám ez nem különbözteti meg őket a homoszexuális pároktól. A szerzők szerint viszont, mivel a „teljeskörű szövetség”-re csak egy férfi és egy nő képes, ezért a revizionista nézet nem a házasság fogalmának kiterjesztését, hanem újradefiniálását jelenti.

A kötet érvelése abból indul ki, hogy a házasság objektív struktúra, mely a legjobban szolgálja ezt a kapcsolatot és céljait, a gyermekvállalást és a családi életet, így örök és kizárólagos elköteleződést jelent. A férfi-női házasság a legmegfelelőbb keret a testileg és lelkileg egészséges gyermekek felnevelésére. Ezt a szerzők számos kutatás idézésével is alátámasztják, amelyek mind rámutatnak: az egyszülős, élettársi kapcsolatban elképzelt és más „családmodellek” sokkal kevésbé alkalmasak a testileg és lelkileg egészséges gyermekek nevelésére, mivel ezekben nagyobb eséllyel, gyakrabban, jobban sérülnek a gyermekek.

Az egyenlő dolgokat egyenlően kell kezelni, az egyenlőtleneket pedig egyenlőtlenül – ez az igazságos. Mind a házasságra, mind más kapcsolati formákra nézve veszélyes volna, ha a házasságot újredefiniálnánk – írják a kötet szerzői.

Akik csupán érzelmi kapcsolatnak képzelik el a házasságot, azok csak az érzelmek intenzitásában különböztetik meg más kapcsolatokról, ami téves nézet. Az érzelmek ráadásul jönnek-mennek, és magánügynek számítanak, ezért érzelmi alapon semmi szükség arra, hogy az állam elismerje a házasságot. Az azonos neműek házassága mellett érvelők rendszerint valamiféle igazságtalanság megszüntetésére hivatkoznak. Az ő logikájuk alapján azonban, ha bevezetnénk az azonos neműek házasságát, akkor ugyanazzal a logikával be kellene vezetnünk a csoportos házasságot (ahogy Brazíliában már volt bíróság, amely elismert ilyet) és a házasság más „formáit”. A házasság akármilyen definíciója kizár valakiket-valamiket ebből a kapcsolattípusból, s imigyen „egyenlőtlenséget” teremt – igaz ez a azonos neműek házassága mellett érvelők revizionista nézetére is.

A revizionista nézet több ponton sem tudja alátámasztani saját álláspontját. Egyrészt eszerint a házasság csak az érzelmek intenzitásában különbözik a barátságtól (azaz tulajdonképp annak egy fajtája). A barátság azonban nem járul hozzá a közjóhoz olyan struktúrált módon, ahogy a házasság, és így semmi értelme annak, hogy a baráti kapcsolatokat elismerje az állam. Ha a szex ezen érzelem kifejezője, és emiatt fontos, mármint az állam szempontjából, akkor azt fel lehet cserélni akármilyen más, kapcsolatos összetartó és kifejező tevékenységgel. Hogy a szexuális együttlét miért különleges más együttléthez képest, azt csakis a gyermekáldásra hangsúlyt helyező szemléletmód (conjugal view) tudja megválaszolni. A revizionista nézet nem tudja megvédeni a kizárólagosságot sem (sőt sokszor nem is akarja). A kötet kiáll a válás megkönnyítése ellen is.

A három szerző szerint ha elvetjük az első és második nézetet, és revizionista módon közelítünk a házassághoz, akkor nincs logikailag igazolható határa bármilyen és bárkik közt létrejövő kapcsolat házasságként való elismerésének, azaz a fogalom kiürül, formátlanná válik, és megmagyarázhatatlan lesz, miért is kellene különleges elbánásban részesíteni a házasságot. Azaz a revizionista nézet nem tud koherens védelmet felmutatni.

Nem tisztünk kifejteni (és helyünk sincs rá) a könyv teljes érvrendszerét. Azonban mindenképp érdemes megemlíteni, hogy az kitér a házasság és az állam viszonyára, kifejtve, miért érdeke az államnak elismerni a házasság hagyományos formáját. Felteszik azt a kérdést is: a házasság vég nélkül alakítható?

A kötet szerint ha redefiniáljuk a házasságot, akkor nem csak a házassági kötelék jelentőségét és erősségét csökkentjük, de más kapcsolattípusokat (például a barátságot) is gyengítjük vele. Ráadásul az államnak egyszerűen nincs joga újradefiniálni a házasságot. A revizionista nézet emellett a vallásszabadságot is veszélyezteti, amelyet számos példával támaszt alá a kötet (a hagyományos nézetet vallók kirekesztése, kriminalizálása).

Külön érdeme a három szerzőnek, hogy kitérnek több, az azonos neműek házassága mellett érvelők által megdönthetetlennek ítélt érvre is, így a meddőségre (eszerint „ha a gyermekáldás fontos, akkor ne csak a melegek, hanem a meddők se házasodhassanak”); a a „fajközi házasság” egykori tiltására; és a „konzervatív ellenvetésre”, miszerint a konzervatívoknak támogatnia kellene a melegházasságot, mivel az elősegítené az ilyen „párkapcsolatok” stabilitását. A kötet mindegyik kifogásról kimutatja, miért tarthatatlan.

A szerzőkről: Sherif Girgis a Princeton Egyetemen filozófiai doktori iskolájának, valamint a Yale Law School jogi képzésének hallgatója. Az Oxfordi Egyetemen erkölcsi, jogi és politikai filozófiát tanult. Ryan T. Anderson a konzervatív Heritage Foundation kutatója, valamint az úgyszintén konzervatív Witherspoon Institute online lapjának szerkesztője. A Princeton Egyetemen tanult, jelenleg a Notre Dame Egyetem doktori hallgatója politikai filozófiából. Egy időben az ökumenikus keresztény First Things szerkesztője volt. Robert P. George a Harvard Law School professzora, valamint a Princeton Egyetem James Madison-programjának igazgatója. Tagja az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának (amely épp a napokban tette közzé jelentését 2012-re vonatkozóan). Korábban a Bioetika Elnöki Tanácsának elnöke, valamint az Egyesült Államok Emberi Jogi Bizottságának tagja volt.

Sherif Girgis-Ryan T. Anderson-Robert P. George: What is marriage? Man and Woman: A Defense. Encounter Books, New York-London, 2012. (A könyvnek saját honlapja van.)

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Telefonos imalánc a Világ Győzelmes Királynője rózsafüzér mondására

Imádkozzunk közösen minden este az egyházilag jóváhagyott fohászokból álló imafüzért a szentolvasó felhasználásával, mely Jézustól származik, Natália nővéren keresztül.

• hogy Magyarország megtisztuljon a bűntől,
• hogy Mária engesztelő országa legyen.
• hogy megerősítsük Szent István királyunk felajánlását.
• hogy felépüljön a Világ Királynője Engesztelő Kápolna, amelyet Jézus kért, Natália nővéren keresztül még a 40-es években.

Folyamatos, minden nap ugyanabban az időben este 21.20-kor csörgetjük meg barátainkat, 21.30-kor kezdjük az imát, melynek időtartama 8-10 perc. A résztvevők előre egyeztetik a mobiltelefonokat.
Az első felhív egy-két legfeljebb három számot mobilon. A hívott fél nem veszi fel, mert ismeri a hívót és a szándékot, megvárja amíg a hívás abba marad. A hívó néhány csengetés után abba hagyja a hívást, és ezután elkezd imádkozni. A hívott fél ezután megcsörgeti az alá beosztott egy-két számot a fent leírt módon, majd ő is el kezd imádkozni, így a lánc gyorsan terjed.
Az sem baj, ha nem minden este pont ezt a rózsafüzért imádkozzuk, a szándék a lényeg, és a rendszeresség, a kitartás az imában. Igyekezzünk, hogy ne szakítsuk meg a láncot. Ha mégis megszakadt, szőjük újjá időnként.

Kezdd el és szervezd meg barátaid körében!

Bővebb tájékoztatás: Dunky András 06-20-563-4674; Gubicza Katalin: 06-20-9673-988

 

Rózsafüzér a Világ Győzelmes Királynője tiszteletére

A keresztre: Itt függ a mi hitünk, a mi reményünk, a mi szeretetünk, életünk, üdvösségünk és győzelmünk!

A nagy szemekre: Dicsőség az atyának, dicsőség a fiúnak, dicsőség a Szentléleknek, a Szeplőtelen Szűz, a Világ Győzelmes Királynője által, most és mind örökkön-örökké. Ámen! Alleluja! Ave Maria! Éljen a Világ Győzelmes Királynője!

Három kisszemre: három Üdvözlégy

A kis szemekre: Szűz Mária! Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!

A végén háromszor: Szent, szent, szent a Seregek Ura, Istene, telve van az ég és a föld az Ő dicsőségével! Áldott ki az Úr nevében jő! Dicsétet, hála, szeretet és dicsőség legyen néked, Istenünk, hogy a Világ Győzelmes Királynőjét adtad minékünk!

Az európai látnoknő (Maria Divine Mercy) által kapott üzenetek - 'The Warning'

Amikor eljön az idő a fenevad számára, hogy felfedje az Antikrisztust, nagy jelek lesznek láthatók

2013. május 21. kedd 16:30

Drága szeretett leányom, amikor eljön az idő a fenevad számára, hogy felfedje az Antikrisztust, nagy jelek lesznek láthatók.  A mennydörgés, ahogyan azt még sohasem lehetett hallani, a világ sok részén lesz érzékelhető, de különösen a világ azon részén, ahol az Antikrisztus született.

Ekkorra a Szentlélek kiárad Követőim között – minden Keresztény Egyházamban -, és biztosítani fogja azt, hogy készen álljanak. Ők, e Misszióban részt vevő Tanítványaimmal fogják alkotni Maradék Egyházamat. Nagy lesz az ő hatalmuk, és senkinek sem esik bántódása, aki az Élő Isten Pecsétjével rendelkezik. Hatalmukat az Édesanyámtól kapott imákból és a Keresztes Imahadjárat Imáiból fogják nyerni.

Az Antikrisztus óvatosan fogja majd megkezdeni uralkodását. Senki sem fog gyanakvóan tekinteni szándékaira, mert egyfajta béke fog a Földre leereszkedni. Ez az időszak nagyon fontos lesz a számotokra, Maradék Hadseregem, hogy Imacsoportokat alkossatok. Ünnepélyesen megígérem, hogy ezek az Imák sok olyan szörnyű tettet fognak megenyhíteni, amelyeket ő, az Antikrisztus fog előidézni a világ négy sarkát beborító nemzeteknek.

Haladékot fogok adni mindazoknak a nemzeteknek, ahol Imacsoportok alakulnak. A ti Irántam, szeretett Jézusotok iránti odaadásotoknak köszönhetően lelkeket fogok menteni, és még több Ajándékot fogok az emberiségre árasztani annak érdekében, hogy Isten gyermekei védve legyenek a szenvedésekkel szemben, melyeket a fenevad tervez.

Bízzatok Bennem. Legyetek békében és abban a tudatban, hogy vezetve és védve vagytok.

Jézusotok

Egy új jelentés szerint növekedett az európai keresztényellenesség 2012-ben

Közel 170, Európában megesett keresztényellenes incidenst sorol fel a bécsi keresztényellenes diszkriminációt és intoleranciát figyelő központ 2012-es jelentése, amely május 21-én jelent meg. A jelentés szerint jogalkotói szinten is problémásak a keresztények szólás- és gyülekezési szabadságát, lelkiismereti szabadságát, vállalkozási szabadságát és az otthontanítást korlátozó törvények.

.

Franciaországban 2012-ben több templomot felgyújtottak, megrongáltak, Épinais frissen felújított temploma 2012. február 4-ről 5-re virradó éjjel égett le teljesen. Németországban tizenévesek szisztematikusan törték be katolikus és protestáns templomok ablakait. Az Egyesült Királyságban a szekularista lobbi azért küzd, hogy ne állami pénzből tartsák fenn a kórházi lelkészségeket. A Rennes-i múzeum igazgatója Franciaországban megtagadta a katolikus iskolák diákjaitól a belépést, mondván, az csak az állami iskolák diákjainak jár.

Az abortusz végzését elutasító orvosokról készíttetett volna listát Maria Casado, a barcelonai egyetem bioetika professzora. Két, abortuszműtétban való részvételt elutasító nővért a kórház ezzel ellenkező döntésének  elfogadására kötelez a bíróság Skóciában. Ausztriában 80 abortuszpárti aktivista támadta meg az életpárti tüntetőket Salzburgban. Párizsban nem engedélyezték a 2003 óta szokásos Biblia Maratont, az evangéliumi protestánsok Szentírás-osztogató akcióját. Berlinben az önkormányzat megtiltotta egy zsebbibliákat osztogató szervezetnek, hogy az iskolában Bibliákat osztogasson.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB, Strasbourg) helyben hagyta a svéd bíróság azon döntését, ami alapján börtönbe kell vonulnia a homoszexualitást kritizáló szórólapokat osztogató négy embernek; az EJEB szerint a döntés nem sérti a szólásszabadságot. Egy svéd iskolában megbuktattak egy diákot, amiért abnormálisnak nevezte a homoszexualitást.

Ilyen és ezekhez hasonló eseteket sorol fel 2012-ből az európai keresztényellenes intoleranciát és diszkriminációt kutató bécsi OIDCE, aminek május 21-én jelent meg a 2012-ről szóló jelentése, közel 170 keresztényellenes incidensről beszámolva. A figyelőközpont először 2010 végén tett közzé egy riportot a témában a 2005-2010 közti időszakról, majd tavaly márciusban jelent meg a 2011-et vizsgáló jelentés, 160 esettel. 2012 januárjában pedig egy 67, kereszténységellenes gyűlöletbeszédről szóló esetet gyűjtöttek össze egy EU-s szervezet kérésére.

A mostani jelentés második felében található az „esetgyűjtemény”, az első fele pedig az Európában tapasztalható, keresztényellenes jogalkotás elemzése. A központ jelentése nem teljeskörű, mivel a média híreire és egyéni bejelentésekre tud csak alapozni, a tudomásukra jutott eseteket azonban honlapján közzé teszi. Míg a templomok, temetők, abortuszellenes tüntetők elleni támadások egyes emberek, egyes csoportok által elkövetett cselekmények, addig ugyanis a keresztényellenes jogalkotás már veszélyesebb, rendszerszintű probléma.

Törvényi szintű diszkrimináció a keresztények ellen?

Gudrun Kugler nemzetközi jogász, háromgyermekes családanya, a jelentés szerkesztője és szerzője elemzésében ötféle keresztényellenes jogalkotást sorol fel (férjével, Martin Kuglerrel, a központ másik vezetőjével tavaly interjút is készítettünk).

Gudrun Veronika Kugler 1976-ban született Ausztriában. Nemzetközi jogból doktorált, végzett gender tanulmányokat, valamint egy a család és házasság teológiájával kapcsolatos egyetemi képzést is. Férje Martin Kugler, három gyermeket nevelnek. Gudrun Kugler alapította az első katolikus online német nyelvű társkereső szolgáltatást a helyi püspökkel együtt. A Europe for Christ! kezdeményezés és a keresztényellenességet figyelő központ alapítója. 2010 áprilisa óta az EU Alapvető Jogok Ügynökségének (EU Fundamental Rights Agency) tanácsadó testületének tagja. 2005-ben az önkormányzati választásokon az Osztrák Néppárt bécsi listáján függetlenként reménytelen helyet kapott, a választóknak köszönhetően azonban közvetlenül a listavezető után, második helyre került. Pro-life aktivista, amiért gyakran keresztény fundamentalizmussal gyanúsítják

Kugler elsőként a lelkiismereti szabadsághoz való jog korlátozását említi (amelyet érdemesebb lenne lelkiismereti meggyőződésből fakadó ellenzésnek fordítani), amely fontos például az orvosok és más kórházi dolgozók esetében, hiszen keresztényként nem végezhetnek abortuszműtétet, de ezt a jogukat sokszor kétségbe vonják; a gyógyszerészek esetében ez az abortuszhatású tabletták forgalmazása megtagadásának jogát jelenti.

Amszterdam egyik negyedének önkormányzata például negyed évente felülvizsgálja, hogy a munkatársai hajlandóak-e összeadni azonos nemű párokat. Hollandiában a korai terhességmegszakítást nem utasíthatja el egy orvos. Írországban hat hónapi börtön jár annak az önkormányzati alkalmazottnak, aki elutasítja, hogy részt vegyen egy azonos nemű pár ünnepségén (Írország nem vezette be az egyneműek házasságát, de élettársi kapcsolatot köthetnek), és a gyógyszerészeknek is kötelező minden legális gyógyszert árulniuk. Az azonos nemű párok összeadását Spanyolországban sem utasíthatja el önkormányzati alkalmazott.

Franciaországban az orvostanhallgatók arról számolnak be, hogy a gyakorlatban lehetetlen úgy lediplomázni, hogy ne vennének részt abortuszműtéten, holott nincs ilyen kötelezettségük a törvény szerint, a lelkiismereti szabadságon alapuló opció az abortuszhatású tabletták forgalmazására pedig nem létezik a gyógyszerészek számára. Litvániában nincs törvény szerint lehetséges a lelkiismereti szabadság érvényesítése a doktorok számára, egy tervezet bevezetné azt, de az egészségügyi minisztérium ellene van. Svédországban egyáltalá nem létezik a lelkiismereti szabadság érvényítése egészségügyi dolgozók számára.

A második terület a szólásszabadság korlátozása az egyre szélesebb körű gyűlöletbeszéd-ellenes törvények segítségével; ez a homoszexualitás keresztény megítélésének szempontjából fontos. Franciaországban tulajdonképpen a homoszexualitás bármilyen kritizálása tilos, a keresztények például nem jelenthetik ki nyilvánosan, hogy szerintük a homoszexuális viselkedés bűn. Az Egyesült Államokbeli, eredetileg futballhuligánok ellen hozott 1986-os törvényt, amely a sértő kijelentéseket és viselkedést bünteti, mostanában előszeretettel alkalmazzák keresztény lelkipásztorok ellen. 2008-ban Anthony Rollins nevű prédikátort, 2010-ben Dale McAlpine-t tartóztatták le, amiért nyilvánosan kifejezték abbéli véleményüket, hogy a homoszexuális aktus bűn. Végül ejtették ellenük a vádat, másokat azonban elítéltek.

A harmadik a szabad gyülekezés jogának megtagadása, amely leginkább az abortuszellenes tüntetések esetében fordul elő. Az abortuszklinikák előtt való tüntetés Ausztriában és Németországban is többfelé jogilag problémás lehet, Franciaországban pedig betiltották a kórházak előtt való demonstrációkat. Hollandiában nem kaphat állami támogatást, aki kritizál valamilyen törvényt, például az abortusz ellen van.

A negyedik, keresztény szempontból problémás jogalkotási terület a „diszkriminatív egyenlőségi politika”, ami annyit tesz, hogy egy vállalkozó vagy egy egyház nem választhatja meg szabadon a munkatársait vagy azt, akinek dolgozik; például ha egy fotós elutasítja, hogy homoszexuálisok „esküvőjén” fotózzon, akkor megbüntetik. Pedig ezt a fajta „egyenlőségi politikát” az Európai Unióban is sokan erőltetik. Ilyen esetekre van is példa Nagy-Britanniában, köszönhetően a 2010-es Equality Actnak. Dániában az evangélikus államegyházat kötelezte a törvényhozás az azonos nemű párok összeadására. Spanyolországban 12 ezer euróra büntettek meg egy madridi éttermet, amiért nem volt hajlandó szolgáltatás nyújtani egy homoszexuális pár „esküvőjére”. 

Az ötödik témakör pedig az otthontanítás jogával foglalkozik. A homeschooling ugyanakkor sokkal elterjedtebb az Egyesült Államokban. Mindazonáltal a jelentés rámutat: Németországban például tiltott az otthontanítás. A Magyar Nemzet Hétvégi Magazinja húsvéti kiadásának nyilatkozó Gudrun Kugler ennek kapcsán említette meg Magyarországot is, mondván: elfogadja, hogy nálunk nincs igény ilyesmire, de a törvényi lehetőséget meg kellene teremteni rá.

Az emberi jogi bíróság megállapításai

Egy hatodik rész az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB, Strasbourg) ítélkezési gyakorlatát mutatja be a Magyar Kurír által is megírt négy brit keresztény alkalmazott esetén keresztül. 61 éves, kopt keresztény Naida Eweida ügye 2006 szeptemberében kezdődött, amikor hazaküldték, mert látható módon viselte nyakában kis ezüstkeresztjét, a cég vezetése kérésének ellenére. A BA 2007 februárjában módosította az egyenruha viselésére vonatkozó szabályozást, ekkor a nőt adminisztratív munkakörbe vették vissza, addig azonban nem dolgozott.

A strasbourgi emberi jogi bíróság kimondta, hogy a BA szabályozása diszkriminatív volt, s az új szabályozás is mutatja, hogy annak nem volt központi jelentősége. A per tétje az volt, hogy viselhetnek-e az emberek a munkahelyükön vallási jelképeket. Ugyanakkor Naida mellett még másik három is Strasbourghoz fordult, hasonló okokból. Ők viszont elvesztették a pert.

A brit bíróság érvei közt volt, hogy a keresztviselés nem kötelező a keresztényeknek, és a házasság férfi-női mivolta sem kötelező a kereszténység szerint. Strasbourg kimondta, hogy a keresztviselés a vallásszabadsághoz tartozik, és a házasságról alkotott hitek a perhez folyamodók személyes meggyőződései, így védendők. Strasbourg azt is kimondta, hogy nem kielégítő a brit bíróság azon érvelése, miszerint mindenki szabadon felmondhat és munkahelyet válthat, és ez elégségesen biztosítja a vallásszabadságot

A bécsi intézet vezetői leszögezték: nem akarnak senkit megbüntetni, perbe fogni a keresztrények, kereszténység bírálatáért, de szeretnék, ha ez a jog a keresztényeket és mindenki mást is megilletne például a homoszexualitás és az abortusz irányában. A  szólásszabadság az alapvető emberi jog, nem pedig a „hallástól való szabadság”, vagy valamiféle „jog ahhoz, hogy ne bántsanak meg minket”. A tolerancia nem azt jelenti, hogy egyet kell értenünk, csak azt, hogy tisztelni kell a másik véleményét.  Az intolerancia ellen nem törvényekkel kell küzdeni, de a keresztényeket diszkrimináló törvényeket el kell törölni.

Tavaly a Magyar Kurír megkeresett három magyar jogvédő szervezetet, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesületet (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottságot és az Amnesty International magyar tagozatát. A második kettő nem kommentálta érdemben a jelentést, és válaszában a TASZ is, miután általánosságban elítélte a keresztényellenességet, inkább a tavalyi jelentés terminológiáját kritizálta.

Kapcsolódó cikkek:
Vandalizmus, gyűlöletbeszéd: keresztényellenesség Európában 2011-ben
Martin Kugler: aggasztó tendencia a lelkiismereti szabadság korlátozása
Nem érdekli a magyar jogvédőket az európai keresztényellenességról szóló jelentés

Magyar Kurír

Szeretet-történet: A sárgarépa, a tojás és a kávé példája

Egy leány panaszkodott az édesapjának, hogy rosszul mennek a dolgai. Belefáradt az állandó eredménytelen harcba. Nem tudta, hogyan menjen tovább az életében, mert kimerültnek érezte magát. Úgy tűnt számára, hogy valahányszor megold egy problémát, mindig új probléma jelenik meg életében.

Édesapja szakács volt. Kézen fogta őt és elvitte a munkahelyére. Fogott három fazekat és vizet forralt bennük.
Amikor forrni kezdett a víz, az egyikbe sárgarépát, a másikba tojást és a harmadikba kávészemeket rakott. Főzés közben egyetlen szót sem szólt, csupán rámosolygott a leányára. A lány türelmetlenül várakozott, magában azt kérdezve, vajon mit akar tenni az édesapja. 20 perc elteltével apja eloltotta a tüzet, majd egy tálba rakta a tojásokat, egy tányérba a sárgarépát és kitöltötte a kávét egy csészébe. Ezután megkérdezte lányától:
- Kedvesem, mit látsz itt?
- Tojást, sárgarépát és kávét - válaszolta.
Ekkor arra biztatta, hogy tapintsa meg a sárgarépát. A lány megtapintotta és érezte, hogy puha. Ekkor arra kérte, hogy hántsa le a tojás héját és a lány, érezte, hogy a tojás nagyon kemény. Ekkor arra kérte ott, hogy kóstolja meg a kávét. A lány nevetve kortyintott az illatos nedűből, majd megkérdezte:
- Mit jelentenek mindezek, apám?
Az édesapja elmagyarázta ekkor neki, hogy mind a három elemet ugyanolyan körülmények közé helyezték: forró vízbe.
Csakhogy mindhárom elem különbözőképpen reagált erre:
A sárgarépa megpuhult és törékennyé vált.
A tojások erősen megkeményedtek.
Ellenben a kávé, megváltoztatta a vizet.
- Mit gondolsz, te melyikhez hasonlítasz ezek közül? - kérdezte lányától az apa.
Amikor a mostoha körülmények kopognak ajtódon, te hogyan válaszolsz erre?
Egy látszólag kemény sárgarépa vagy-e, akit megérint a fájdalom és elveszíti keménységét?
A tojáshoz hasonlítasz, aki képlékeny szívvel és folyékony szellemmel indul, azonban egy kegyetlen esemény után, keménnyé és rugalmatlanná válik? Te kívül ugyanolyan maradtál, azonban belül megkeseredett a szíved?
Vagy, egy kávészem vagy? A kávé megváltoztatja a forró vizet, a neki fájdalmat okozó elemet.
Amikor a víz eljut a maximális forráspontra, a kávé kiengedi legjobb aromáját és zamatát.

Ne hagyd magad legyőzni! Emelkedj sorsod fölé és az élet kegyetlenségei csupán megfelelő alkalmat jelentsenek számodra ahhoz, hogy kiengedd "édes zamatodat"!
A döntés a Te kezedben van!

(levélben kaptam)